Néhány kivételtől eltekintve az összes nemzetgazdasági ágazatban csökkent tavaly a vállalatok hitelállománya az MNB friss adatai szerint. 2008 óta 27%-al esett a vállalatok hazai banki hitelállománya, tavaly pedig 12%-kal. Még a bankok kedvenceinek tekinthető mezőgazdaságban is csökkent tavaly a cégek banki tartozása.
Harmadával több hitelt, ezen belül másfélszer annyi lakáshitelt vett fel a magyar lakosság 2015-ben, mint egy évvel korában. A lakosság tartozása így is folyamatosan csökken, és az MNB friss adatai alapján a vállalati hitelpiac is tovább zsugorodott decemberben a Növekedési Hitelprogram év végi hajrája ellenére. Az MKB megtisztításának is "köszönhető", hogy immár több betétük van a magyar bankoknál a cégeknek, mint hitelük. Decemberben lezárult az autóhitelek forintosítása is, így a lakossági devizahitelek kora tényleg véget ért Magyarországon.
Csökkenő bevételekkel, növekvő költségekkel, szigorodó szabályozással és mostoha piaci környezettel küzdenek a világ legnagyobb vállalati és befektetési bankjai (angol rövidítésük CIB), amelyekről a Roland Berger, a Nomura és a Tricumen jelentetett meg figyelemre méltó tanulmányt a közelmúltban. Az elemzés szerint, ha nem változtatnak, a tulajdonosi elvárások alatti, 9% körüli átlagos tőkearányos megtérüléssel kell megbarátkozniuk a vállalati és befektetési bankoknak, de ezt a számot képesek ők maguk is feljebb tornázni.
Záporoztak a hírek az elmúlt hetekben a Raiffeisen háza tájáról. A vállalati üzletág néhány aktualitásáról Kementzey Ferencet, a Raiffeisen Bank vállalati és befektetési banki üzletágért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.
Az elmúlt három évben egyértelműen a mezőgazdaság volt a bankok kedvence: az agráriumnak nyújtott hitelek állománya 2012 közepe óta mára 25%-kal növekedett, miközben a teljes vállalati hitelállomány több mint 12%-kal esett vissza. Csak az elmúlt egy évet tekintve azonban lekerült a trónról a mezőgazdaság, és a feldolgozóipar bizonyos szegmensei (olajipar, vegyipar, gyógyszergyártás) vették át a helyét.
Újabb adatok bizonyítják, hogy valami nagyon nincs rendben a magyar vállalati hitelezéssel. A piac egyik motorjának hitt Növekedési Hitelprogram új kihelyezései az egy évvel korábbihoz képest több mint harmadával estek vissza az MNB friss számai szerint. A jegybank a program év végi befejezését tervezi, csakhogy időközben a piaci hitelezés sem indult be.
Kik finanszírozzák a magyar cégeket? Hát a bankok - vágnánk rá kapásból. Csakhogy ez jórészt nem igaz: a tartozások nagy része egy másik (külföldi vagy belföldi) vállalat felé áll fenn. Az a hitel pedig, amit ténylegesen a bankok folyósítanak a cégeknek, egyre nagyobb részt az MNB-től vagy egy másik állami szereplőtől származik. 10 érdekes ábrán mutatjuk be a vállalati hitelpiac egyre látványosabb átalakulását.
Mekkora lökést adott a vállalati hitelpiacnak az NHP, és mi várható az NHP+-tól? Többek között erről beszélgettek a vállalati hitelezési panelbeszélgetés résztvevői a Portfolio Hitelezés 2015 konferenciáján.
Az amerikai elnök szerint ha ő nem lépett volna, megsemmisül a város.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
