Néhány kivételtől eltekintve az összes nemzetgazdasági ágazatban csökkent tavaly a vállalatok hitelállománya az MNB friss adatai szerint. 2008 óta 27%-al esett a vállalatok hazai banki hitelállománya, tavaly pedig 12%-kal. Még a bankok kedvenceinek tekinthető mezőgazdaságban is csökkent tavaly a cégek banki tartozása.
Harmadával több hitelt, ezen belül másfélszer annyi lakáshitelt vett fel a magyar lakosság 2015-ben, mint egy évvel korában. A lakosság tartozása így is folyamatosan csökken, és az MNB friss adatai alapján a vállalati hitelpiac is tovább zsugorodott decemberben a Növekedési Hitelprogram év végi hajrája ellenére. Az MKB megtisztításának is "köszönhető", hogy immár több betétük van a magyar bankoknál a cégeknek, mint hitelük. Decemberben lezárult az autóhitelek forintosítása is, így a lakossági devizahitelek kora tényleg véget ért Magyarországon.
Csökkenő bevételekkel, növekvő költségekkel, szigorodó szabályozással és mostoha piaci környezettel küzdenek a világ legnagyobb vállalati és befektetési bankjai (angol rövidítésük CIB), amelyekről a Roland Berger, a Nomura és a Tricumen jelentetett meg figyelemre méltó tanulmányt a közelmúltban. Az elemzés szerint, ha nem változtatnak, a tulajdonosi elvárások alatti, 9% körüli átlagos tőkearányos megtérüléssel kell megbarátkozniuk a vállalati és befektetési bankoknak, de ezt a számot képesek ők maguk is feljebb tornázni.
Záporoztak a hírek az elmúlt hetekben a Raiffeisen háza tájáról. A vállalati üzletág néhány aktualitásáról Kementzey Ferencet, a Raiffeisen Bank vállalati és befektetési banki üzletágért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.
Az elmúlt három évben egyértelműen a mezőgazdaság volt a bankok kedvence: az agráriumnak nyújtott hitelek állománya 2012 közepe óta mára 25%-kal növekedett, miközben a teljes vállalati hitelállomány több mint 12%-kal esett vissza. Csak az elmúlt egy évet tekintve azonban lekerült a trónról a mezőgazdaság, és a feldolgozóipar bizonyos szegmensei (olajipar, vegyipar, gyógyszergyártás) vették át a helyét.
Újabb adatok bizonyítják, hogy valami nagyon nincs rendben a magyar vállalati hitelezéssel. A piac egyik motorjának hitt Növekedési Hitelprogram új kihelyezései az egy évvel korábbihoz képest több mint harmadával estek vissza az MNB friss számai szerint. A jegybank a program év végi befejezését tervezi, csakhogy időközben a piaci hitelezés sem indult be.
Kik finanszírozzák a magyar cégeket? Hát a bankok - vágnánk rá kapásból. Csakhogy ez jórészt nem igaz: a tartozások nagy része egy másik (külföldi vagy belföldi) vállalat felé áll fenn. Az a hitel pedig, amit ténylegesen a bankok folyósítanak a cégeknek, egyre nagyobb részt az MNB-től vagy egy másik állami szereplőtől származik. 10 érdekes ábrán mutatjuk be a vállalati hitelpiac egyre látványosabb átalakulását.
Mekkora lökést adott a vállalati hitelpiacnak az NHP, és mi várható az NHP+-tól? Többek között erről beszélgettek a vállalati hitelezési panelbeszélgetés résztvevői a Portfolio Hitelezés 2015 konferenciáján.
Bekeményít a Meta az AI versenyben.
Egyetlen gázvezetéken sem érkeznek orosz szállítmányok Európába.
A kínaiak Európára fókuszálnának az USA helyett, de az EU már csattogtatja az ostort.
Negyedik hónapja csökkennek az árak.
Torlódások várhatóak.
Nem lett igazuk azoknak, akik az iroda halálát jósolták.
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
